8. Az ÉletkörAhhoz, hogy jobban megismerjük őseink gondolkodásmódját, feltétlenül ki kell térni az általam Életkörnek elnevezett tudati jelenségre. Akár volt valóban Életkör, akár nem volt, a szavakból ki lehet hámozni az Életkör létezését, legalábbis elméleti szinten. Lehetséges, hogy nem rajzolták le, lehetséges, hogy nem ismerjük fel az ősi ábrát, amelyik az Életkört jeleníti meg, nem érdekes, mert a gondolkodásmódban jelen volt az Életkör. Ezt kísérlem meg bemutatni. Az élet körökből áll, az egyén abban a körben él, amelyikben éppen tapasztalja magát. A kör négy főbb szakaszra tagolódik. A négy szakasz ábrázolható egyenes vonallal is, ami egy négyzetet adna ki. De a szakaszok átmennek egymásba, ezért találóbbnak vélhető a kör megformálás. Az Életkör fogalmának kialakulása valószínűleg nagyon régi. A görögök mintegy Kr.e. 1.200 körül jönnek létre, az ő idejükhöz képest az Életkör sokkal régebbi. A görögöknél nincs is életkör, és a göröghöz hasonló mitológiákban sem. Ugyan a születéstől a halálig a görögök is látják az utat, de a halál után a lélek Hadészbe, egy fura és rettenetes Alvilágba jut, ahonnan nincs visszatérés. Az egyiptomiak magas kultúrájának kezdete valamikor Kr.e. 3.800 körül kezdődhetett. Az időpontot a hierakonpoliszi ásatások alapján lehet meghatározni. Hierakonpolisz ebben az időpontban jött létre, vagy még régebben. Az egyiptomi kör Ta-Werethez kapcsolódik. Észak az energia termelődésének a helye. A Sarkcsillag közelében van egy kikötőpózna, arról két fonal ered. Az egyik Roszetauba, a másik Gészába ér. Ta-Weret az északi pólusnál lakik, hajtja a fonalakat, amivel pörgeti a Földet. A Föld, vagyis a Ta körül a csillagok látszólag elmozdulnak. Dél a ciklus kezdete. Kelet az újjászületés helye, ahol a csillag felkel. Nyugat a jelképes halál helye, a nyughely területe. A csillag voltaképpen ember, mégis, az ember meghal, a csillag viszont nem. Amikor az ember meghal, Vezér a csillagos égbe vezeti, amennyiben nem voltak olyan vétkei, amelyek miatt a lelkét is elpusztítják. A magyar Életkör ezzel szemben más. Nincs benne Pokol, ami a legszembetűnőbb különbség. Olyan Pokol, mint amiről szegény utódaink fantáziálnak, olyan nincs. A rettenetes, rémisztő Pokol hiánya arra mutat, hogy a magyar eredeti képzetek kialakulása idején még nem volt az ember gonosz, nem volt egymás ellensége. A négy szakasz a következő: 1) Csillagok kora, 2) Születés kora, 3) Élet kora, 4) Halál kora. A negyedik kor után ismét a Csillagok kora következik. A Születés kora a nemzéssel és fogantatással kezdődik. A kromoszómákról valószínűleg nem tudtak őseink, de azt biztosan tudták, hogy a szeretkezés következményeként születik a gyerek. A görögök a kancát a szél irányába fordították háttal, hátha úgy megtermékenyül. A magyarok akkor már több tízezer éve magas szinten művelték az állatok tenyésztését. Az egyik francia barlangban ábrázolt ló fején kötőfék, zabla, kantár látható, aminek ideje Kr.e. 17.000 év. A Pete neve helyesen Pet-E felbontású, jelentése Csillag-Ház. A Petében van tehát a csillag, amelyik megszülethet. Az anyai petesejt az élet hordozója, de csak az apai hímivarsejttel termékenyülhet meg. Az látszik valószínűnek, hogy őseink a hímivarsejtet nem ismerték. Mégis kikövetkeztették, hogy az anya Petéje kizárólag egy apai, hasonló peteszerű valamitől termékenyül meg. Valószínűleg sejtették, hogy az apa testének formáit valami átviszi a gyerekre, mivel a gyerekek gyakran hasonlítanak az apjukra, és persze, az anyjukra is. A Sejt szóban igei jelentés is van, ami sejteti, hogy őseink sejtették az igazságot. A Sejt főnévi jelentése a sejt kicsi kiterjedésére is utal, viszont közvetlenül rokon a Szekt szóval is. Eszerint tudták, hogy sok sejt van, amelyek egymástól el vannak választva. A Szekta a Szék szóból származik, ami viszont a Nap neve. Szumerban, majd utána Babilonban termékenységi ünnepek zajlottak. Az ünnep egyik mozzanata a király és a főpapnő közösülése volt, állítólag. Az Ondó szó ezért hasonló az Öntő szóhoz. Még a földet is megtermékenyítették, amihez az Öntözés fogalma társul. A vízzel való öntözés nagyon fontos, különösen a száraz éghajlatok alatt. A Termékeny magyar szó a Ter, a Mé és a Keny (Ken) szavakból épül fel. Ter a Csillag, átvitt értelemben Gyerek, valamint minden születő élő. A búzaszem is. A Mé Fény, illetve Anyaiság. A Keny a Ken igével azonos, ami a méh megkenésére is vonatkozik, másként Nap jelentése is van. Ter-Mé tehát Csillag-Fény, ami még nem csillag. Amennyiben megtörténik a megkenés, születés történik, vagyis a Termékeny fogalom megvalósul. A magyar Szapora szó nagyon régi. Igen elterjedt, a Spóra és a Sperma is belőle származik. A Sza-Por-A a helyes értelmezés, a Sza a magyarok fontos népneve. A Zápor is a közvetlen rokona, amikor az égből kis csillagok, esőcseppek esnek, nagy tömegben. A Por a Bor (Víz) rokona, ami miatt a Zápor jelentése Égből Eső Víz is lehet. A modern korban sok szót alkottak a biológiai folyamatokra. A megtermékenyített petesejt neve Zigóta (Zygota). A Zigóta Zig része a Szig – Nap jelentésű magyar szóval azonos. Zigótából lesz a Nap, csak ezt már nem tudják az okosok. Magzat szavunk két eleme a Mag és a Zat, ez utóbbi Szat eredetileg. A Mag alapjelentése Csillag. A Búza-Mag tehát valójában Búza-Csillag értelmű. A Mag jelentését rosszul értelmezik általában, mivel az emberek szeme előtt többnyire a növényi Magvak vannak. Aztán mondták, hogy az ember az apja Magjából születik. Nehéz volt rájönni arra, hogy a Mag Csillag értelmű, de sikerült. Ami fenn van, lent is, ahogy Hermész Triszmegisztosz, vagyis Thoth (Tót) mondja. A Mag fenn van, ez az elsődleges helyzet. Fentről jön a Mag a Földre, ami azt jelenti, Csillagból leszünk. A Magas és Magos magasan van. A Magus (Mágus) ruháján csillagokat hord, különleges arany kalapján a Nap és a Hold ragyog. Egyes állatok csillagokat viselnek az oldalukon. A Magma olyan Mag, ami a Ma, vagyis a Földanya belsejében van. De izzó állapotú, mint a Csillag. A különböző növényi magok kétségtelenül a Földanyához tartoznak. Rengeteg olyan szó van, amiben a Mag fontos szerepet játszik. Közvetlen rokona a Mak, a Mah és a Máj. A Szat jelentése Kezdet, gyakran Setétet is jelent. A Mag-Szat (Magzat) tehát olyan csillag, aki még sötétségben, kezdeti állapotában van. Fenn, az éjben a csillagok között, valamint anyja méhében. A Csíra főleg a magból kihajtó növények neve. A Csi Nap, a Ra itt valószínűleg Lény értelmű. A magyar név arra utal, hogy a Csíra valamilyen lénnyé válik, kezdeti stádiuma után. Embriónak nevezik a Magzatot latinul. Az Embrió az Ember magyar szó kicsinyített formája. Az embrió szót ma már nem csak az emberi magzatra értjük. A Születés kora a Szülés fázisával zárul. A szüléssel lezárul az ember első életszakasza, az embrionális kor. De mit jelent a Szül ige? Közvetlenül a Szól rokona, ami a Szol szóval együtt Napot is jelent. A Szül ige sok szóval tart kapcsolatot, amelyek közül néhányat be kell mutatni, bár nem nyelvészeti munkát hozunk létre. A Szülő az Anya, de mivel a Szül a Nap nevét is tartalmazza, ezért az Apa is megkapta a Szülő rangot. A Szőlő, vagy Szöllő szintén a Szülő szó módosulata. A szőlőszemek az anya melleit jelképezik. De a Zöld színnév is a Szül igéből fejlődött ki. A növényvilág újjászületését a tavaszi kizöldülése mutatja meg. A Szultán rangnév is magyar eredetű, a zöld szín mutatja a Szül igéből való eredetét. A Szultán színe a Zöld. A Zolta, Solt, Zsolt, Zoltán mind magyar eredetű név, nem pedig török. A Szül szó egy nagyobb rokon csoportba tartozik, ahová a Szul, a Sül, a Szál és más szavaink is tartoznak. A magyar alapszavakból levezethető az emberiség teljes szókészletének döntő többsége. A Nemzés szóra röviden kitérve elmondható, hogy a Nem (Ném) alapjelentése Oroszlán, illetve a nőstény oroszlánt megszemélyesítő Nap. Az ilyen és ehhez hasonló jelentések feltárása kétségtelenül nem várható el akadémikusoktól és hozzájuk hasonló szándékúaktól. Az Élet kora számtalan névvel rendelkezik. Kezdődik a születéssel és bezárul a halállal. Az Élet korát is szokás szakaszokra osztani. A régi felosztás a következő: gyerekkor, felnőtt kor, idős kor. Ez a hármas felosztású rendszer a modern tudomány jóvoltából sokat finomodott, tagolódott. Az Újszülöttkor az első hétre esik. Utána következik a Csecsemő kor. A Csecsemő nevében a Csecs mellett az Emő név látszik, aminek esetleg Szopik a jelentése, lásd Emik – Szopik. A Csecs-Emő tehát a csecsen szopó kisbaba neve. A Baba nagyon régi szavunk. Ba a Csillaglélek Egyiptomban. De a lélek jöhet is az égből, ekkor Baba, mehet is az égbe, ekkor is Baba, vagyis Tiszteletreméltó Öreg. De a Baba lánynév is, játék is. Magyar becézése Babi, ami az angolban Baby formában jelenik meg. Összefüggésben van a Bab szóval, ami Fehér jelentést is visel. Bab-Bar szumer szóban a Bab Fehér, a Bar Ragyogás, a Fekete Oroszlán, mint Nap jelenik meg a szóban. A Babok valójában kis babák, csak növények születnek belőlük. De az emberek is Babákból nőnek fel. A Babos Kendő, Babos Kötény szakrális jelentőségű ruhaneműek voltak. A Piros mezőben a fehér babok, kis körök a csillagokat, vagyis a gyerekeket jelképezték. Ilyen viselet ma is létezik. A Babát a Bába segíti a világra, de van rossz Bába is, ő a Vasorrú Bába. Gyerek szavunk két szóból áll, a Gyer és az Ék önálló elemekből. A Gyer a szumerban Gir, magyar változata a Jer. Viszont nem csak a várakozást fejezi ki, hanem a Ker (Kör) fogalmát is, ami a Nap egyik legfontosabb tulajdonsága. Gyer-Ék tehát Nap-Csillag, vagyis még kicsi, csillag állapotban lévő Nap. A Gyermek szó már a Gyerek rontása, a Gyerekem alakzatból alakulhatott ki. Az Ifjú a Fijú változata. Pi szavunk alapvető értelme Csillag, a Pi szabályos származéka a Fi. Mind a Pi, mind a Fi igen tömeges a magyar nyelvben. A Fi-Jú második része a Jú, aminek Új az értelme. A Sar-Jú, Bor-Jú, If-Jú nevekben is az Új értelmet láthatjuk. A mediterrán térben Eu formában adták vissza a magyar Jú és Új szavakat, az Eu ejtése természetesen Új és Jú. De olykor kiírták helyesen is, mint a Ju-Ven-Tusz – Új-Fény-Tűz szóban ezt láthatjuk. A Fi-Jú szóból a J kieshet, ekkor találkozunk a ma már gyakoribb Fiú szóval. Az Ifjú névben azonban világosan látható az eredeti forma, a Jú. Az If a Fi tükröződése. A szótani tükröződések külön nyelvi tudományágat szükségeltetnek, de a szükségletnek a nyelvészetben halvány reakciója sincs. A Fi-Jú, mint Új-Csillag, azt jelzi, hogy a házba új embercsillag érkezett. A név átmegy a Boy fázisba. A Fiúka a finn Poika – Fiú szóval rokon, viszont a spanyol Boka – Fiú is a Bojka, Poika rokona. Az angol Boy nem más, mint Nap. A magyar Boj-Tár pontos jelentése Nap-Csillag. A Boj egy nagy magyar szócsoport egyik tagja, a Tár igei jelentése mellett Csillag jelentést is tartalmaz, mint Is-Tár magyar istennő nevének esetében. A Bog és sok magyar rokona Nap jelentésű. Olyan sok a változata, hogy itt fel sem sorolható. De a Búgatni azt jelenti, hogy Napot, vagyis valamilyen állatutódot létrehozni. Mivel a szumerban is gyakoriak a változatok, nem mondható, hogy indoeurópai szavakról van szó, elvégre ilyen népek nem is léteztek pár ezer éve. A Legény a Legek Enje. Ő az a hős, aki minden feladatot elvégez, minden akadályt legyőz. A magyar, vagyis etruszk eredetű latinban a Legio egyszerűen csak a Leg-Jó magyar fogalom alkalmazása. A Lány is roppant fontos szavunk. Eredeti alakja Lán. Ezt igazolja a Jolán nevünk, ami Jó-Lány értelmű. A Lán jelentése Oroszlán, vagyis Oroszlán Lány. Eszerint egykor a magyar lányok oroszlánként éltek. Bátrak voltak, harcoltak és teljesen szabadok voltak. Sebeket adtak és sebeket kaptak, de nem hunyászkodtak meg senki előtt. Amint mondtam, oroszlán lányok voltak, erről beszél a Lán (Lány) szó. A Láng valószínűleg Lán-Ga volt eredetileg, ami Oroszlán-Háza jelentést tartalmaz. Az oroszlán jelképe a Nap, illetve a Nap jelképe az oroszlán (valamint a tigris és a párduc), ezért a Lán-G a Nap-Háza. A Nap körül fénykoszorú tündököl, ez a Háza a Lannak. A Barlang szó elemzése is megmutatja a Lan szó Hosszú és Oroszlán jelentését. A Lány hosszú hajat visel, ha férjhez megy, a haját bekontyolja. Ez volt a szokás sok évezred óta mintegy ötven évvel a jelen kor előttig. A Lán tehát Hosszú, mint az Oroszlán Nap lángja, és Nap, szépsége miatt. A magyar lányok amúgy a világ legszebbjei, de a legszebbeknek eszük ágában sincs szépségversenyekre menni, ahol sok furcsaság van. A világ legszebbje címet még egy magyar lány sem nyerte el. Asszony szavunk magyar eredetű, Ász és Szon elemekből áll. Az Ász jelentése Isteni, kisebb isten, a Szon jelentése Nap. Az Ász-Szon (Asz-Szony) jelentése tehát Isteni Nap. Hölgy szavunk is érdekes, mivel a Hold, pontosabban a Holdi nevet tartalmazza. A Hölgy tehát Hold. De ne higgyük, hogy a Hold kizárólag női princípiumot képvisel, mivel lehet hozzá férfi tulajdonságot is kapcsolni. Nő szavunk jelentéstana rendkívül gazdag. A Nő szó formája is gazdag, elég a Nu, Nü, Né, Nej, Na, Ni formákra gondolni. Mivel a Nő ige is, az igei jelentésből még hatalmasabb jelentéstartomány fedezhető fel, mint a főnévi jelentésből. A Nő szó olyan fontos, hogy képes meghatározni egész létezésünk milyenségét. A Növény szó helyes jelentése Nő-Fény. Még ötven éve is a nőkhöz tartoztak a növények, az udvarban lévők, vagy a gyógyító füvek. A Nuna a Nő Háza. A Nünüke nevű bogár Nönőke értelmű, mert ha felülről ránézünk, egy régi ruhába öltözött nő formáját látjuk magunk előtt. A Na sok szóban Nő értelmű, mint az Edi-Na női névben is. A Ni a főnévi igenevekben a Nő fogalmát hozza elénk, a cselekvés, a növekvés, a keletkezés mind a Nő fogalmához tartozik. A Férfi szó voltaképpen Vérfi értelmű. Rögtön megállapítható, hogy a latin Vir és a magyar Vér közvetlen rokon. Azt is kiolvashatjuk a szóból, hogy a Férfi vadász, valamint a Ház (Per) ura, a lányok viszont szabadon vadászhatnak – vérfiakra, vagyis férjre. A Lány teljesen szabadon választ párt, ráadásul ő csatangolhat a fiúk után. A helyzet valószínűleg kölcsönös, a fiúk is mászkálhattak a lányok után. A két nem teljesen szabad volt, de azt is láthatjuk, hogy egymástól bizonyos fokig el voltak választva. Voltak férfi, és voltak női közösségek, illetve házak. A két csoportra különböző szabályok vonatkoztak, de jogaik teljesen azonosak voltak. A nők nem voltak elnyomva, de nem is uralkodtak a férfiak fölött, ahogy ezt egyes kutatók hirdetik, teljesen tévesen. A Férj szóban a Fér a Vér változata, de Házat (Pér) is jelent. A Fér-J „J” hangja a Jú, vagyis az Új szó maradványa. A Feleség jelentését sokan és jól értelmezték. A Ség/Ság és rokonai Főséget jelentenek. De nem szumer eredetű szóalakzat, hanem magyar, és a magyar nyelvből ment át a rokon szumer nyelvbe. Mivel az etymonja a magyart jelentő Sza. A Fele-Ség tehát a javak fele felett rendelkezik főséggel. A szumer jogrend is hasonló, ami azért lehetséges, mert a szumerok magyar jogrend alapján építették fel államaikat. Anya szavunkat és változatait az ősi szövegekben Ana alakban ismerhetjük fel. Varga Ferenc mondja, hogy a gyerekek ma is Ana alakban ejtik az Anya szót, márpedig a gyereknyelv közelebb áll őseink nyelvéhez, mint a hivatalos nyelv. Az Anya An isten nevéből eredhet. Az Apa névben a Pa Főséget jelent. Nem teljesen tiszta az Ap és a Pa egymáshoz való viszonya. Az A-Pa jelenthet Nagy-Pa fogalmat, az Ap-A jelentését nem ismerem. Az Apa név több millió éves lehet, nagy valószínűséggel. A magyar tudati szférában a nemzedékek (25-30 év) és az emberöltők (50 év) időtartamai hat, másként hét nemzedék együttélésének a neveit tartalmazza. A Gyerek, Apa, Nagyapa, Dédapa, Ükapa, Szépapa rendszerben hat tényezőt nevezhetünk meg. Ha az Unoka szót is a rendszerhez csatoljuk, akkor már hét nemzedéket nevezhetünk meg egyetlen családban. Amennyiben az Unoka is jelzőt kap, akkor a rendszer tovább bővíthető. Ismert a Dédunoka, Ükunoka és bizonyára a Szépunoka kifejezés is, de nem hallottam még a Nagyunoka szót. Ellenben a Kisunokát igen, de ez a kifejezés az Unokával azonosítható. Az emberi élet halad előre, a Mama és a Papa nevek kiszorítják az Anya és az Apa neveket. Aztán ott az Atya, eredetileg Ata név, meg az Aba, ami az Apával azonos. Meg a Nyanya, Banya, Dada variációk, és még sok név. Az idő múlik az ember életében, a magyar nyelv igen sok névvel jelzi a korokat. Félreértés ne essék, nem a magyar családnevek bemutatása zajlik, ami sokkal nagyobb munka lenne, mint ez a fejezet. De a leglényegesebb elemeket fontos bemutatni, hogy jobban megértsük az Életkör jellegét. Az Idős névben az Id Isten jelentésű szó van benne. Az Idős szó azt jelenti, hogy az ember az időből már valamennyit részesedett, de közeledik Idhez, az Istenhez. Az Id a latinban Közép, ami megint isteni, központi helyzetet hoz tudomásunkra. Az Id mögötti Ő Isten jelentésű. A krétai és trójai Ida-hegy nevek kétségtelenül magyar nyelven jöttek létre, ráadásul Istennel is kapcsolatosak. Öreg szavunk nem török eredetű, mint ahogy állítják, hanem egyszerű magyar név. Helyesen Ő-Rég a név felbontása. Az Ő (Ö) lehet az ember neve is, de Isten neve is. A Rég azt jelenti, hogy Régi, már több évet élt. A Rég alapvetően azonban a Nap neve, annak a kornak a neve, amikor a Nap, Ré uralkodott az emberiség felett. Ő-Rég azt is jelenti, hogy az ember halad Ré Napisten felé. Vén szavunk változata a Fény. A Vén szó azt jelzi, hogy a vénember a Fény felé közeledik. Amikor megvénülünk, akkor végül Fénnyé válunk. A latin Véna szó is a Vén neve, mert vén korban jönnek elő a vénák, főleg a lábakon. A Vén szóhoz tartozik Vénusz istennő rejtélyes neve is. Az Asz szó az öregekhez kapcsolható. De az Ász az istenekhez. Az Aszott fogalma azt jelzi, hogy az ember közeledik az isteni, vagyis Ász állapothoz. Meghal, és Istenhez jut közel. Az Aszú fogalmától kezdve az Aszó-dűlőig, vagyis Ló-dűlőig, vagy Asszur/Assur városa nevéig, a germán Ászokig a magyar Asz/Ász és Az szó nagy karriert futott be. Az Aszott ember Ász, vagyis Isten felé halad. Az öregedés után a végső fázis a Vég. A Halál kora az élet korának lezárása után következik. A Halál korát is több szó jellemzi. A Halál szó a Hal és az Ál szavak ötvözete. A Hal ige mellett a Hal főnév hideg testű lényeket jelöl, amelyek a vizekben úszkálnak. A Halak csillagkép rendkívül ősi és olyan tényeket is kiolvashatunk formájából, amire eddig nem is számítottunk. Összefüggésben lehet a Halál fogalmával. A Hal ige melletti Ál szó azt igazolja, hogy a Hal nem igazi, hanem csak Ál helyzet. Azt viszont nem tudjuk bizonyítani még, hogy mit jelent az Ál helyzet. Ha az embrionális kor az első, utána a tudatos lét a második, majd az Ál halál a harmadik életszakasz, akkor erre nem lehet mit mondani. Az élet után egy új élet következik, mondja a magyar nyelv. A Vég szóban a Vé (és Vá) Isten, kisebb Isten jelentésű. A Végzet a vég kezdete. A Huny ige a halál szakaszának lényeges igéje. Elhunyni azt jelenti, hogy csillaggá lenni. Az élet megszakad, és csillaggá válik az ember, illetve a lélek. A Huny szó természetesen a Hun szóból ered, a Hun szó lágyult alakja. A Huny valódi jelentése igen gazdag, legfontosabb jelentése Csillag. Amikor az ember elhuny, akkor csillaggá lesz, felemelkedik a csillagok közé. A Hun népnév kutatásakor sok fontos és döntő forrásra bukkantam, amelyek egyértelműen meghatározzák a név jelentését. Csillag, röviden ez a Hun jelentése. Tehát amikor elhuny az ember, akkor csillaggá lesz. Felmegy az Égbe, és elfoglalja a csillagok közötti helyét. A Csillagok kora a Halál kora után következik, és megelőzi a Születés korát. A Huny, mint Csillag, az égre kerül. Az égen középen van a Nap, a halott lelkek a Földről érkeznek, nevük Hun csillag. Átmennek a Napon, vagy bármely csillag tisztítótüzén, és Maggá válnak, ami szintén Csillag értelmű. A Hun (Huny) csillagok a halottak lelkei, akik megtisztulva Maggá lesznek. A Magok ismét lejönnek a Földre, mint új lelkek és megszületnek. Magból lesz a gyerek, tehát az égi Magokból, vagyis csillagokból új gyerekek születnek. A Mag Magor, a Hun Hunor nevét is eszünkbe juttatja. Természetesen innen erednek őseink nevei, mindketten Csillagok voltak valójában. A csillagok mindig a helyükön vannak, de csak éjjel látjuk őket. Nappal a Nap fénye elhomályosítja a csillagok fényét, ezért nem lehet látni az éji égboltot. Azonban az emberi lelkek, nappal vagy éjszaka, mindig eljutnak a csillagok honába. Ebből a tényből az is következik, hogy őseink tudták, a csillagok mindig a helyükön vannak, akár éjszaka van, akár nappal. Az Életkör fogalmából több fontos képzet is ered. Az egyik a Lélekvándorlás tana, ami egészen biztosan a magyar ősi Életkör fogalmából ered. Az ember, mint csillag, vándorolhat az élőlények testében, mert a csillag formája lehet lélek is. Az Örök Élet fogalma is a magyar Életkörből ered. A Lélek halhatatlan, mindig újjáéled, nem pusztítható el. A Feltámadás fogalma szintén a magyar Életkörből ered, mert az Életkör kizárja az egyén halálát. Nagyon fontos tény, hogy az Életkör nincs kapcsolatban a Pokol fogalmával. Ez a tény azt bizonyítja, hogy az Életkör még abban az időben keletkezett, amikor még a Pokol fogalma nem létezett. |
8. Az Életkör
|